Jézus nem csak azért jött közénk a földre, hogy kinyilatkoztassa Isten csodálatos belső világát. Nagyon sokat mond nekünk arról is, hogy hogyan érdemes embernek lenni. Valójában Jézus tanított meg minket arra, hogy mit jelent Isten legcsodálatosabb teremtményeként, emberként élni. Sokan szeretnék az kereszténységet egy lapon említeni más vallásokkal, kizárólag a tradíciók korából és a hívők létszámából következtetve egy vallás igazságtartalmára, hitelességére. Maguk a keresztények is előszeretettel emlegetnek manapság olyan gondolatokat, amik kétségbe vonják a katolikus hit kizárólagos üdvözítő voltát, és úgy beszélnek, mintha nem mi kaptuk volna meg az örök, kizárólagosan üdvözítő igazságot Jézus Krisztusban.
A másik véglet ezzel kapcsolatban, a törvényközpontú zsidó szemlélet. A zsidók is úgy képzelték el a vallásos életet, mint gyakran a katolikusok. Ha betartjuk a parancsokat és jó pontokat szerzünk Istennél, az Egyház teljes értékű tagjai maradunk, ha nem, Isten mégiscsak elfordul tőlünk, mert már nem vagyunk hozzá méltók. Az Egyház Isten irgalmára bíz minket, hiszen csak addig bízhatunk ebben az Egyházban, amíg megtartjuk a parancsokat. Nos, ez a jól fésült kereszténység alapgondolata.
Isten nem a törvényhez, hanem magához akar vonzani minket! Ez a függöny hasadt ketté a templomban a feltámadáskor. A törvény, az emberi ítélkezés függönye, mely az Istent és az embert mindig is elválasztotta egymástól. Isten olyan közel jött hozzánk, hogy megízlelte a halált is. Ember ilyet nem talál ki! Legyen az a legtradicionálisabb világvallás, egyhez sincs olyan közel istene, mint hozzánk, akik hiszünk a Feltámadottban.
Miért a húsvét a legszentebb ünnepe a kereszténységnek? Mert ez az esemény, a feltámadás változtatta meg teljesen az életünket. Jézus megtanított minket arra, hogy embernek lenni annyit jelent, mint az Istenhez kapcsoltan élni. Ezt pedig csak és kizárólag Jézus Krisztus szerezte meg nekünk, aki meghalt értünk, s aki harmadnapra feltámadt a halálból. „Éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok!” Keresztények vagyunk! Nincs más dolgunk, mint a feltámadás ragyogásában élni! Ez a fényesség szabaddá tesz, kinyit és értelmet ad az életünknek.
László atya
Hirdessük életünkkel: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt, alleluja!
