látnivalók
Falunk törénetéről 1193-ból van históriás adatunk. 1387-től kezdve a helység folyamatosan a csókakői várbirtokhoz tartozik, így tesz említést róla Luxemburgi Zsigmond adománylevele, amely a „Nagysárkánynak nevezett királyi falu”. Török időszakban a falu elnéptelenedett. Sárkány a XVIII. század első felében — egészen az 1748-ban kezdődő újabb betelepítéséig — puszta maradt. Sárkánypuszta benépesítése 1747-ben kezdődött és az egész század folyamán tartott.
A falunank három kiemelendő része van, mely történelmét végigkísérte. A falu főutcájára méltán büszkék a falusiak, hiszen a régi római úton haladhatnak a főutca lakói. Fontos megemlíteni a “Wagner fogadót” mely szintén ikonikus épülete falunknak, nagy pincéjéből több irányba alagutak vezettek, melyekben a betérő betyároknak könnyedén elmenekülhettek a betérő csendőrök elől. A harmadik kiemelkedő helyszínünk a Szent István király Római Katolikus Templom, mely jelenlegi formáját a XVIII. században érte el.
SZENT ISTVÁN KIRÁLY RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
2021. szeptemberében a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár Bizottság megyei értékek közé emelte a Bakonysárkányi Szent István király Római Katolikus Templom Jeges Ernő által készített freskóit. A freskók Árpád-házi szenteket jelenítenek meg, Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit legendáját nézhetik meg a templomba látogatók.
Wagner fogadó
A Wagner ház, vagy más néven a Wagner fogadó már XVIII. században is állt. Akkori tulajdonosai is fogadóként, kocsmaként üzemeltették az épületet. A XIX. század második felétől az épület a Wagner család tulajdonába került, Wagner István, majd később Wagner János üzemeltette tovább a kocsmát.
Az épület pincéjéhez fűződik a helyi legenda, miszerint két alagút is indul az épület pincéjéből, melyben hajdan a betyárok szökhettek a csendőrök elől. A ’80-as években próbálták feltárni az alagutat, de az már beszakadt, így nem tudták feltárni. A 2000-es évek elején befalazták az alagutak bejáratait.
emlékhelyek
MÁRIA EMLÉKHELY
KÁPOLNA
1900 év szeptember 9-én a Mária-hegyi kápolna benedikálása. A község északi részén a temető fölött elvonuló Mária-hegyi szőlőkben – e szőlőtelep keletkezett 1889. évben – Menczel István szőlőjében az országút mellett vallásos buzgalmú neje kezdeményezésére többen egy kis kápolnát emeltek ama czélból, hogy abban mise is mondassék…”. E szavakkal kezdte Dallmann József plébános a kis kápolna felszenteléséről szóló feljegyzését. Az építkezéshez nagy szeretettel adták adományaikat a falubeliek: pénzt, téglát, napszámot, fuvart, oltárterítőt, képeket.
II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKHELY
Temetői kereszt
1848 és 1956-os kopjafa
